Deutsch     English     Román     Magyar   Vissza a kezdőoldalra
 
 
 
 
 
 
 
KÖNYVAJÁNLÓ

Székelyföld csodái - 7 kötet díszdobozban

Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila

Fucskár Ágens és Fucskár József Attila "Hargita" című albumukkal lopták be magukat az olvasók szívébe. Első könyvük sikere után a szerzőpáros további hat gyönyörű kötettel jelentkezett. A hét albumot most díszdobozban nyújtjuk át mindazoknak, akiket újra és újra elbűvöl a Székelyföld szépsége. A díszdoboz az alábbi albumokat tartalmazza:
- Szászföld
- Háromszék és a Barcaság
- Aranyosszék, Marosszék
- Udvarhelyszék
- Kalotaszeg
- Csík
- Hargita
Kötésmód: kötött, cérnafűzött
Oldalszám: 1232
Méret: 246x295x16
Kiadó: Alexandra kiadó
Ár: 27993 Ft
Kedvezményes ár: 19900 Ft
Kedvezmény: 29%
Megjelenés éve: 2010
 
Háromszék és a Barcaság

Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila

Háromszék az egykori székely székek egyike, a mai Kovászna megye területével egyezik meg.

Hunfalvy János így írt Háromszékről 1864-ben:
„Hazánk legszebb vidékei közzé tartozik a háromszéki lapály s a Feketeügy medenczéje. Mindkettő bővelkedik nagy falvakban és mezővárosokban; mindkettőn díszlik a búza, tengeri, len, kender, tatárka stb., mindkettőt szép országutak szegik s a mindinkább növekedő Olt, a Feketeügy és sok más kisebb hegyi patak kígyódzanak el rajtok mint megannyi ezüst szalagok.”

Gróf Teleki Domokos pedig így jellemzi a vidéket 1796-ban kelt írásában:
„Az egész Háromszék egy kies vidék. A legegyenesebb térségen megyen az utazó mindenütt; körös-körül apróbb hegyek és ezek háta megett magasabban felemelkedett havasok veszik szinte egészen körül. Erdőket Háromszéken csak a hegyeken láthatni és a havasokon, ahol vadakkal bővelkednek. Szőlőt itt nem mívelnek, azért bort kevesebbet, de pálinkát és sert annál többet isznak. Igen népes tartomány, és népe míveltebb, mint a más magyar nép az országban. A helységek, melyek nagy számmal vagynak, szebbek és rendesebben épültek, mint más erdélyi magyar, vagy oláh helységek; a szász faluknak mindjárt utánok lehet tenni.”
Székelyföld délnyugati részéhez, elsősorban Háromszékhez csatlakozik a Kárpátok ölelésében a Barcaság, mely a Brassó környéki kisebb-nagyobb szász, magyar és román falvakat foglalja magában. 
Szerzőpárosunk, Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila, Hargita című albumuk után most részletesen mutatja be a Székelyföldet és környékét az épített örökségen, a tájakon és az emberek mindennapi életén keresztül. E kötetük Háromszékről és a Barcaságról próbál minél teljesebb képet adni.
Kötésmód: cérnafűzött kötött, védőborítóval
Oldalszám: 176
Méret: 235 x 285
Kiadó: Alexandra Kiadó
Ár: 3999 Ft
Megjelenés éve: 2010
 
Szászföld

Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila

Teljesen valószínűtlen története van az erdélyi szászoknak. 
Egy olyan kisebbségről szól, amely 800 év után elhagyta a szülőföldjét, és visszavándorolt oda, ahonnét egykor érkezett.
A szászokat a középkorban a magyar királyok hívták be Erdélybe, hogy meghonosítsák fejlett kereskedelmüket és kézműiparukat. Adót fizettek, sereget állítottak a királynak, cserébe nagyfokú önállóságot kaptak.
Az Erdélyi-fejedelemséget hazájuknak tekintették, de hagyományosan inkább német, mint magyar kötődésűek voltak. A második világháború után a szászoknak súlyos megtorlásokkal kellett szembenézniük. A kollektív bűnösség elve alapján sok tízezer szász került a Szovjetunióba kényszermunkára, az otthon maradottakat, pedig minden lehetséges eszközzel elnyomta az akkori rendszer.
Az 1978-as – Románia és az akkor NSZK között létrejött – egyezmény alapján „fejpénz” ellenében az erdélyi szászok kivándorolhattak Németországba. Ekkor közel 250.000-en hagyták el lakóhelyüket. A diktatúra bukása után tovább folytatódott az elvándorlás. Az egykor 550.000 fős erdélyi német közösség lélekszáma a mostani időkre 20-30 ezer főre apadt.
A gazdag és erős, jellegzetes kultúrájú szász közösség komoly értékeket hagyott az utókornak.
Szászföld patinás nagyvárosai híven őrzik középkori hangulatukat, bájos polgárházaikkal, zegzugos utcáikkal, városközpontban álló gótikus templomaikkal. A szász falvak, pedig jellegzetes településszerkezetükkel, misztikus hangulatú erődtemplomaikkal ígérnek tartalmas kirándulást.
Szerzőpárosunk, Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila, Hargita című albumuk után most részletesen mutatja be a Székelyföldet és környékét az épített örökségen, a tájakon és az emberek mindennapi életén keresztül. Erdélyi sorozatuk utolsó, hatodik kötete az egyedi hangulatú Szászföldet mutatja be.
Kötésmód: cérnafűzött kötött, védőborítóval
Oldalszám: 176
Méret: 235 x 285
Kiadó: Alexandra Kiadó
Ár: 3999 Ft
Megjelenés éve: 2010
 
Csík és a moldvai csángó vidék

Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila

Orbán Balázs a tőle megszokott ékesszólással szól Csíkszékről.
 „A hogy az utas hazánk keleti szélét szegélyező Székelyföldre behatol; a hogy a székely anyaszéknek, Udvarhelyszéknek tömkeleges völgyhálózatán átvonulva, elér azon roppant trachyt lánczolathoz, mely a három csucsos ős Hargita zöméből kiválva, ugy föl- mint lefelé fenyves rengetekkel boritva elágazik: azt lesz hajlandó hinni, hogy ott vége van az emberlakta vidéknek, hogy ott veszi kezdetét azon több mértföld szélességü, csaknem áthatolhatatlan havas-sor, melyet a teremtő e hazának mintegy védfalául helyezett a határszélre. Pedig csalódik, mert ezen roppant havaslánczolaton, ezen nagyszerü ős sziklafalon túl egy elkülönitett, egy minden más területtől teljesen elszigetelt vidék van, Arkádiája bérczes honunknak (az erdélyi résznek), mely ugy tájainak nagyszerüsége, mint népének eredetisége, ugy ős emlékeinek sokasága, mint természeti kincseinek gazdagsága által egyiránt érdeket költhet a vizsgálóban.
E vidék, melyhez nagy várakozással méltán közelitünk, nem más, mint haza véghatárán fekvő Csikszék.
Egy teljesen ismeretlen kis világ tárja fel itt szépsége kincseit; sajátszerü népélet kinálkozik az észlelésre; egy ismeretlen mult, egy érdekébresztő jelen tárul itt fel a vizsgáló előtt, melyek a jövőnek kecsegtető képeit mutatják.”

Kőváry László pedig így látja Csíkot 1837-ben:
 „Ha elgondoljuk, hogy Csík, Gyergyó Erdélynek legmagasabb pontjai, s hogy fenyők inganak a hegyormokan: kietlen vadonnak kelle képzelnünk e tájékot, de nem olyan. Csík egy kies lapály, körülkerítve örökzöld hegylánccal, mondhatnám, egy angolos várudvar, melyen az átcsavargó Olt s jó rakott faluk gyönyörű csoportozatokat formálnak.“
Csíki-havasokból Moldvába futó Tatros folyó völgyében, a Gyimesi-szoros környékén élnek a gyimesi csángók. Ezen a tájon húzódik Erdély ezeréves határa.
Azon túl pedig a moldvai csángók területére érünk. Csángóföld legfőbb vonzereje az emberekkel való találkozás. Történelmi és művészeti emlékekben nem túl gazdag, de az itt élők vendégszeretete és kedvessége felülmúlja az Erdélyben megszokottakat is.
Szerzőpárosunk, Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila, Hargita című albumuk után most részletesen mutatja be a Székelyföldet és környékét az épített örökségen, a tájakon és az emberek mindennapi életén keresztül. E kötetük Csíkszékről és a moldvai csángóvidékről próbál minél teljesebb képet adni.
Kötésmód: cérnafűzött kötött, védőborítóval
Oldalszám: 176
Méret: 244 x 290
Kiadó: Alexandra
Ár: 3999 Ft
Megjelenés éve: 2010
 
Udvarhelyszék

Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila

Ma a szűkebb értelemben vett Székelyföld fogalmán Erdély délkeleti részén elterülő, székelyek által lakott vidéket értjük. A történelmi Székelyföld 1437-től 1876-ig öt széket - Udvarhelyszéket, Csíkszéket, Háromszéket, Marosszéket és Aranyosszéket - foglalta magába, melyből az első négy szorosan illeszkedett egymáshoz, csupán Aranyosszék különült el területileg Torda és Nagyenyed között. A székelység a szorosan vett Székelyföldnél jóval nagyobb területen szóródik szét. A szász Királyföld, a Barcaság (Brassó vidéke), Küküllő vármegye és az egykor Torda vármegyéhez tartozó Felső-Maros mente magyarsága szintén jórészt székely eredetű.
Szerzőpárosunk, Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila Hargita című albumuk után most részletesen mutatja be a Székelyföldet és környékét az épített örökségen, a tájakon és az emberek mindennapi életén keresztül. E kötetük Udvarhelyszék, az egykori székely anyaszék pillanatairól mesél.
Kötésmód: keménytáblás
Oldalszám: 176
Méret: 240 x 291
Kiadó: Alexandra Kiadó
Ár: Ft
Megjelenés éve: 2010
 
Kalotaszeg

Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila

Ma a szűkebb értelemben vett Székelyföld fogalmán Erdély délkeleti részén elterülő, székelyek által lakott vidéket értjük. A történelmi Székelyföld 1437-től 1876-ig öt széket - Udvarhelyszéket, Csíkszéket, Háromszéket, Marosszéket és Aranyosszéket - foglalta magába, melyből az első négy szorosan illeszkedett egymáshoz, csupán Aranyosszék különült el területileg Torda és Nagyenyed között. A székelység a szorosan vett Székelyföldnél jóval nagyobb területen szóródik szét. A szász Királyföld, a Barcaság (Brassó vidéke), Küküllő vármegye és az egykor Torda vármegyéhez tartozó Felső-Maros mente magyarsága szintén jórészt székely eredetű.

Szerzőpárosunk, Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila Hargita című albumuk után most részletesen mutatja be a Székelyföldet és környékét az épített örökségen, a tájakon és az emberek mindennapi életén keresztül. E kötetük a kalotaszegi magyarok és románok mindennapi, küzdelmes életét mutatja be - a földet, ahol, és amiből élnek, templomaikat, ahol imádkoznak, szépen faragott házaikat és gyönyörű ruháikat.
Kötésmód: keménytáblás
Oldalszám: 176
Méret: 240 x 290
Kiadó: Alexandra Kiadó
Ár: 3999 Ft
Megjelenés éve: 2010
 
Aranyosszék, Marosszék és az Erdélyi érchegység

Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila

Ma a szűkebb értelemben vett Székelyföld fogalmán Erdély délkeleti részén elterülő, székelyek által lakott vidéket értjük. A történelmi Székelyföld 1437-től 1876-ig öt széket - Udvarhelyszéket, Csíkszéket, Háromszéket, Marosszéket és Aranyosszéket - foglalta magába, melyből az első négy szorosan illeszkedett egymáshoz, csupán Aranyosszék különült el területileg Torda és Nagyenyed között. A székelység a szorosan vett Székelyföldnél jóval nagyobb területen szóródik szét. A szász Királyföld, a Barcaság (Brassó vidéke), Küküllő vármegye és az egykor Torda vármegyéhez tartozó Felső-Maros mente magyarsága szintén jórészt székely eredetű.
Szerzőpárosunk, Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila Hargita című albumuk után most részletesen mutatja be a Székelyföldet és környékét az épített örökségen, a tájakon és az emberek mindennapi életén keresztül. E kötetük Aranyosszékről, Marosszékről és környékéről mesél.
Kötésmód: keménytáblás
Oldalszám: 176 oldal
Méret: 242 x 290
Kiadó: Alexandra Kiadó
Ár: 4990 Ft Ft
Megjelenés éve: 2010
 
Hargita

Fucskát Ágnes – Fucskár József Attila

"A Székelyföldben egy még nem is sejtett világ csodás tündérkertje tárul föl előttünk." - írja dr. Hankó Vilmos Székelyföld című munkájában. Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila az ő nyomdokain indult útnak erre a lenyűgöző természeti és kulturális adottságokkal bíró tájra. Hargita című albumukban csodálatos képeken tárják elénk a Székelyföld keleti felén fekvő megye látnivalóit, melyek bátran felveszik a versenyt Nyugat-Európa felkapott üdülőhelyeivel. Ha pedig kedvünk támad saját szemünkkel meggyőződni erről, ebben a könyvben megannyi gyakorlati ismeretet is találhatunk az utazáshoz.
Kötésmód: keménytáblás
Oldalszám: 176
Méret: 240 x 288
Kiadó: Alexandra kiadó
Ár: Ft
Megjelenés éve: 2009
 
Pécs a sokszínű város

Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila

A Mecsek lábainál elterülő, kétezer éves városba látogatókat gyorsan elbűvöli az a sokszínűség, mely egyedivé varázsolja Pécs hangulatát. Elegendő egy séta a belvárosban vagy egy túra a környező hegyekben, egy remek sütemény valamelyik cukrászda teraszán, egy pohár kiváló bor a helyi vendéglők egyikében, pár múzeum bejárása, vagy egy koncert, egy színdarab katarzisa, és észrevétlenül pécsivé válhat bárki...
Kötésmód: keménytáblás, cérnafűzött
Oldalszám: 176
Méret: 244 x 290
Kiadó: Alexandra Kiadó
Ár: 3999 Ft
Megjelenés éve: 2010
 
 
e-mail:
jelszó:

regisztráció elfelejtett jelszó
 
 
 
Partnereink         Created by: Innovative Technologies Kft. +36/30/916-4318