A régió leírása
Kolozs megye Erdély középső részén helyezkedik el. Megyeszékhelye Kolozsvár.
Területén több, jelentős különálló tájegység található. A Mócvidék, a Mezőség egy része, a Déstől, Szamosújvártól nyugatra eső vidék dominánsan román többségű. A Mezőségben, Kalotaszegen, illetve Aranyosszéken azonban több, magyar domináns lakosságú sziget lelhető fel.
Aranyosgerend település leírása:
Gerend takaros falu, temploma pedig igazi kincs. A település a Tordát Marosvásárhellyel öszekötő főút mentén fekszik.
Aranyos folyó település leírása:
Az Aranyos folyó a Bihar hegységben, a Bihar hágó közelében ered, s 164 km út után Marosludas közelében ömlik a Maros folyóba. Ez a Maros legnagyobb mellékfolyója.
Bonchida település leírása:
Bonchida a Mezőség nyugati szélén, a Szamosmelléki dombvidék Széki ágában fekszik.
Kisesküllő település leírása:
Alszegről rövid kirándulások keretében felkereshetünk néhány bájos, régi román fatemplomot. Ezek a XVI–XVIII. században kezdtek megjelenni, elsősorban a Máramaros vidékén. A négy fiatornyos fatemplomok külsejükben a magyar falusi templomokhoz hasonlítanak, de fából készültek, és tornyuk karcsúbb és magasabb. A templomokat bibliai jeleneteket ábrázoló naiv stílusú freskókkal díszítették.
Kisesküllő, vagy más néven Esküllő Kolozsvártól északkeletre, a Borsa patak völgyében, a Válaszutat Hídalmással összekötő úton található.
Mezőség település leírása:
Mezőségnek a Kolozsvár és Marosvásárhely között elterülő dimbes-dombos vidéket nevezik. Az egyik legizgalmasabb terület Erdélyben, gazdag népművészettel, népzenével és tánccal, egyedi hagyományokkal.
Szamosújvár település leírása:
Szamosújvár Kolozsvártól északra, a Kis-Szamos völgyében. Évszázadok óta az Erdélyben élő örmények központja. Még I. Apafi Mihály telepítette be őket a tatárdúlás idején. Szorgalmas, módos marhakereskedők voltak. Az évszázadok folyamán kultúrájukban és nyelvükben beleolvadtak a magyar közösségbe, de identitásukat és katolikus vallásukat, mely liturgiájában némileg eltér a római katolikus vallástól, megtartották. Szamosújvárt jelentős gazdasági központtá fejlesztették. Ez volt Kelet-Európa első előre megtervezett városa.
Szék település leírása:
A község Erdélyben, a mai Kolozs megye területén található. A település a Kis-Szamos egyik mellékvölgyében, dombos vidéken, suvadásos hegyoldalakkal, völgyekkel, vízmosásokkal szabdalt, tavakkal tarkított területen fekszik. Az emberi megtelepülésben azonban igen nagy szerepet játszott a környéken található só, ami gyakran a felszínre bukkanó tömzsökben, vagy sós kutakban, forrásokban is jelentkezik. Neve is a terület sós, mocsaras, időszakos vizes, szikes területére utal.A falu viszonylagos zártsága miatt a mai napig fenntartotta jellegzetes viseletét, varrottasait, szőtteseit, táncát, zenéjét, szokásait. A férfiak szalmakalapja, kék posztó mellénye, bő ujjú fehér inge, az asszonyok fekete-piros viselete jellegzetes és egyedülálló. Szokásaikat megőrizték a keresztelőtől kezdve a sorozáson át, a lakodalomig és a temetésig. Még a legmodernebb lakóházakban is találhatunk széki szobát vetett ággyal, 9-12 párnával, festett bútorokkal. A falakat szőtt, széles kendők és tányérok díszítik. A faluban ma is élnek zenészek, akik bálokon, lakodalmakban húzzák a talpalávalót. A széki táncok a Mezőségen belül külön csoportot alkotnak.
Kolozsvár település leírása:
A város már az ókorban is lakott település volt, helyén egykor római erődítmény állt, Napoca néven. A XIII. században később elmagyarosodott német telepesek érkeztek a környékre, akiket V. István magyar király hívott ide, hogy a tatárdúlást követően kiürült várost újra benépesítse. A város a középkorban Erdély kulturális központja lett. Az Erdélyi Fejedelemség idején kapta a „Kincses Kolozsvár” elnevezést, melyet gazdagságának és kulturális szerepének köszönhetett. 1550-ben Heltai Gáspár vezeté-sével itt indult el a magyar nyelvű könyvnyomtatás, és a városban kezdte meg működését az első magyar kőszínház is 1821-ben. Az 1500-as években Kolozsvár a reformáció központja volt.
„Kolozsvár egészben véve szabályosan épült, szép város. A belváros általában csínos, sőt néhány szép és nagyszerű házból, valóságos palotából áll, uczái szélesek, szabályosak. Középpontját a négyszögletű, terjedelmes nagy piacz képezi, mellynek közepén a főtemplom áll, s mellynek négy szegletén az utczák egész szabályossággal sugároznak ki. Köröskörűl szép nagy épűletek emelködnek, mellyek a tisztes főtemplommal együtt szép látványt nyújtanak. Ha a piacz déli oldalán állva széttekintünk, akkor jobb felé Gróf Teleki Do-mokos házát, odább a Bánffy-örökösök palotáját látjuk, melly a múlt században épűlt s mellyet rendesen főkormányzói laknak neveznek. Ez ugyan csak egyemeletes épűlet, de roppant erkélye és szobrokkal ékesített homlokzata miatt igen díszes. Odább a bal oldalon a püspöki palotát és b. Józsika házát találjuk. A piacz déli oldalán a város tanácsháza áll, melly egyemeletes, erkélyes, díszes homlokzatú épület, 1854-ben végezteték be. Hasonló szép épűleteket a piacznak éjszaki oldalán is találunk. De Kolozsvár legnevezetesb épűlete kétségkívűl a főtemplom. Fő bejárását kettős kapu képezi melly fölött a sárkányt összetipró Sz. Mihály látható. Kívűlről a templom kevés ékességet mutat, tisztán gót modorban van építve, de oldaltámai nagyon egyszerűek, fialái nincsenek, holmi újításokat is tettek rajta. Belül a templom sokkal ékesebb; három hajóra oszlik, mellyeket szépen tagolt négy oszloppár választ el egymástól. A kolozsvári templomot Zsigmond kezdé 1404 tájban építtetni Sz. Mihály tiszteletére, s I Mátyás király bevégezteté. Az Óvárnak nevezett városrészben találjuk azon házat, mellyben Mátyás király 1443-ban születék; ódon külsejű, kapuja csúcsívű. Mellette azon ház áll, mellyben Bocskay fejedelem született 1843-ban… A Farkas-uczában találjuk a reformáltak lyceumát és toronytalan templomát. E templom I Mátyás alatt kezde épűlni. A főtanoda épűlete terjedelmes, kétemeletes, de szintén egyszerű. Jeles könyvtárt találunk benne. A város délnyugati oldalán terül el Gr. Mikó Imre kertje, mellyet nehány más építményen kivűl egy olasz ízlésben rakott, igen csínos kastély ékesít. Gr. Mikó Imre, Erdély Széchenyije, e kertet és az ott található építményeket az erdélyi Országos Múzeumnak ajánlá fel.”
Hunfalvy János 1864Bihar-hegység település leírása:
A Bihar-hegység az egész Erdélyi-Szigethegység legkiemelkedőbb hegytömbje, nemcsak magasságát tekintve, hanem a legtöbb turistalátványosságot nyújtva vonzza a kirándulókat. A hegységben nagy kiterjedésű havasi szórványtelepüléseket találunk, mint például Havasrogoz, Viság, Doda Pilii, Patrahaitesti. Ezekbe a falvakba vezető utak a könyv írásakor még rossz minőségűek voltak, ezért személygépkocsival nehezen járhatók. Indulás előtt célszerű tájékozódni, és turistatérképeket beszerezni. Az itt élő népek hagyományosan állattartással, szénacsinálással, fakitermeléssel és fafeldolgozással foglalkozó dolgos, barátságos emberek. A középmagas hegyvilág legszebb gyöngyszeme Padis. Itt mindössze néhány kilométerre egymástól lenyűgöző sziklák, szorosok, hegyi patakok, hatalmas fenyvesek és sok barlang várja a felfedezőket. Legnevezetesebb látnivalói, a Csodavár: víznyelő barlang, Szamosbazár: sziklafalak, sziklatornyok, vízesések, barlangok látványos együttese, Galbina-kőköz, Medvebarlang, Elveszett világ és még sokáig sorolhatnánk a legszebb részeit. A Bihar-hegység sajátos lakói a mócok. A román ajkú hegylakók szétszórt apró falvai alkotják a Mócvidéket. A hegység drámaiság szempontjából nem mérhető a Retyezát vagy a Fogarasi-havasok égbe törő csúcsaihoz, vonzereje inkább a karsztvidék változatos természeti képződményeiben és a kitűnően jelzett turistaútvonalaiban rejlik.
Viság település leírása:
Viságot a Bánffyhunyadról Nagyváradra tartó főútról közelíthetjük meg, Sebesvárnál letérve.
Havasrekettye település leírása:
Havasrekettye igazi havasi román falu a világ végén. Bánffyhunyadról indulva, Nagykalotánaál jobbra tartva találhatjuk meg a települést.
Havasrogoz település leírása:
Havasrogoz egy újabb tanyatelepülés, amit a Bihar hegységben felkereshetünk. A Bánffyhunyadról Nagyváradra tartó útról, Sebesvárnál, majd Székelyjónál letérve juthatunk a településre.
Székelyjó település leírása:
Székelyjó a Bánffyhunyadról Nagyváradra tartó főútról közelíthető meg, Sebesvárnál letérve. Eredetileg székelyek lakták, neve is innen származik. Néhány házon most is láthatóak székely építészeti stílusra utaló részletek.